2013. január 13.

Kandikálás - 2013. január 11.


2013-01-13.
Egy szülinap mégiscsak szülinap. Adjuk meg a módját. Reggel a legfrissebb beérkezők közül rögtön öt elfelejtett ajándékot hozni, ami nem volt meglepő, hiszen a friss hó miatt a szülők fejében az első tíz helyre azonnal ilyenek kerültek, hogy „járdasöprés”, „nem fog csúszni a kocsi?”, „Tomi kesztyűje este a nagyinál maradt” stb. Mégis tele lett a szülinapos polc, ami szerencsére csak tele tud lenni szülinapokon. Meme és Tinta, az óvó nénik is segítettek kicsit, de alapvetően a gyerekek és a polc érdeme volt az egész.
Peti a kishúgát választotta egyik vendégének, aki olyan büszkén ült mellette mindvégig, hogy Tinta egyszer meg is állt gondolkodni, melyikük is  a szülinapos. A másik vendégnek Katát választotta, aki ugyan sosem játszik Petivel, sőt semmi mást se csinál vele, de olyan szép, hogy lehetetlen ellenállni neki. 
Ferkó és Tomi valami szívlágyítót reggelizhettek, mert maguktól integettek apukájuknak, ami már rég nem volt szokásuk, hiszen ők kemény nagyfiúk. Integetéskor Tomi megkérdezte Tintát:
-Na, nem látom a Fordot!
-Apa ma Forddal jött? – értetlenkedett Tinta.
- Nem, a tiédet.
- Eladtam. Most azzal a kis, koszos Suzukival járok.
-Úúú – mondta együtt érzően Tomi.
Panna bombaként érkezett (és úgy is folytatta végig), miközben várta, hogy sokszor látott szoknyáját újként dicsérjék. Meme lelkesen méltatta az ismert ruhadarabot miközbenkészítgette a szülinapi dobozkákat. Maga sem értette, miért, de ilyesféle munkákat úgy tudott a legjobban csinálni, ha legalább egy gyerek az ölében ült, egy meg a hátára hasalva leste  a készülő műveket. Legalábbis Tinta még csak így látta őt dobozt hajtogatni.
            A tortázás után végre ki lehetett menni a hóba. Öltözködés közben Béci, a legnagyobb fiú sürgette is a többieket: „A kiscsoportosok már mind elveszik a havat!” Ez megtette hatását,  Meme és Tinta nem győzték a tempót. Odakint kiderült, hogy még maradt egy kis hó és a „kiscsoportosok” hálistennek szánkót is hoztak, amit – lévén ők már bementek – kölcsön lehet tőlük venni. Dóra, az egyik legkisebb lány így újabb lehetőséget kapott, hogy olthatatlan szerelmét bizonyítsa Tominak és hosszasan húzogatta őt nagy lihegve a jobb sorsra érdemes facsemeték között.
            Ahogy szállingóztak haza a „kiscsoportosok”, úgy fogytak a szánkók. Egyre többen döntöttek amellett, hogy mégis csak hazamennek anyával. Többen megbeszélték, hogy másnap maguk is hoznak szánkót, ne kelljen már hazamenni a másik csoport miatt.

Nincsenek megjegyzések: