2010. június 26.

Szent János napja, a nyári napforduló

...
Ha egy esztendőt úgy közelítünk meg, mint a Föld makrokozmikus lélegzetvételét, akkor Keresztelő Szent János napjára (június 24.) úgy tekinthetünk, mint a kilégzés vége és az új belélegzés eleje, az év körforgásának végpontja és egyben az új évkör kezdete. Kiegészítő párja e nap a téli napfordulóhoz kapcsolódó Karácsonynak. Az év leghosszabb napján ünnepeljük a számos kereszténység előtti, ősi hagyomány mellett Keresztelő Szent János születésének napját. A téli napforduló és Jézus, valamint a nyári napforduló és János kapcsolatát jellemzi esszenciálisan Keresztelő János bibliai mondása: 
...
„Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem”.
...
...
E kozmikus törvény a régi és új tanítások, az éjszakák és nappalok, a kiáradás és befogadás kapcsolatán kívül igaz a külső és belső fény, a kifelé és befelé fordulás viszonyára is. Most, hogy megtörtént a „nagy kilégzés”, a Föld lelkének kiáradása az éteri világon túl a kozmikus térbe, elérkezett a karácsonyig tartó visszatérés ideje, amikor a szellem befelé tekint, egyre mélyebbre, hogy a téli napfordulókor éberségének teljét elérve önmagára ébredhessen.
...
De a nyári napforduló még a kiáradás, a szellemi álmodás napja és éjszakája. Míg a külső fény tejességében tobzódik, addig szellemi valónk a világba kiterjedve álmodik. Ez a nap az esztendő kapuja, leképeződve az egész évet tartalmazza: kép a képben, álom az álomban.
...
...
...
...
Ezt az álmot és az eljövendő ébredést látták az emberek már ősidők óta e napban és ünnepelték az élet számos területére vetítve. Legismertebb és a legnagyobb jelentőséggel bíró e hagyományok között a Szent Iván éji tűzgyújtás és tűzugrás. A tűz a Nap egy kis része, annak földi helytartója. Égi eredete végett életadó, gyógyító, megújító erővel bír. Általa az emberek megtisztulást, új életet reméltek a következő évre a termésben, az egészségben, a lelki életben és a szerelemben. A tűzbe gyógyító növényeket dobtak áldozatul, melyek közül nem maradhatott el a napsárga orbáncfű, más néven jánosfű. A bőség és termékenység segítésére virágokból, gyógyfüvekből koszorúkat is fontak és azt viselték a tűz körüli tánckor és a tűz átugrásakor. János napkor a különböző körjátékokkal „kiénekelték” a párokat, hisz ez a nap a párok egyesülésének napja is volt, melyet hosszan tartott böjt után beteljesedés és termékenység koronázott.
...
...
...
...
A tüzet hagyomány szerint négyszögletűre rakták jelezve az év körének négy sarkalatos pontját: a téli és nyári napfordulókat illetve a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget. A tűz átugrásával a lányok, illetve párok vagy családok a következő évbe léptek át megszentelve a naptól, az égi szellemtől, remélve az éltető fényt az élet minden területén.
...
A tűz mellett gyógyító erőt tulajdonítottak a János nap hajnalán szedett harmatnak is, amelyre „élet vizeként” tekintettek és betegeket kentek meg vele felépülésüket remélve.
...
...
A János napi párosító dalok egyik legismertebbje a Magos a rutafa: 
...

Magos a rutafa, ága elágazik.
Selyem sár haja, Magyar Ilona
Haján felül gyöngy, koszorúja gyöngy. 
Még a tengeren is átalhajladozik
Selyem sár haja, Magyar Ilona
Haján felül gyöngy, koszorúja gyöngy. 
...
...
...
A mi óvodai életünkben a nyárünnep, kapcsolódik a János napi hangulathoz. Ha az idei tüzet a szűkös hely miatt nem is ugrottuk át, azért nagyon finom étel főtt rajta, biztos vagyok benne, hogy áldás volt azon is.
...

Az év teljességét a gyerekek számára készített játékok hordozták, amelyek hagyományos részei a négy elemhez kapcsolódnak: horgászás – víz;  kincskeresés, akadálypálya – föld;  lovacskázás, célbadobás – levegő; tűzgyújtás és –ugrás – tűz.

...
...
Az egész nyár folyamán érdemes a gyerekeknek olyan játéklehetőségeket adni, amikor az elemekkel találkozhatnak sok mezítlábazással, vizezéssel, napfürdővel, sarazással, fűben hempergéssel, dagonyával, tüzezéssel. Erre ugyanis a maga teljességében csak nyáron van igazán lehetőség. Remek ötleteket nyújt Christiane Widmayr és Anneliese Kompatscher Gyerek és kert (Mezőgazda Kiadó) című csodálatos könyve, amit én személy szerint minden szülőnek nagyon buzgón ajánlok. 
...
...

De az otthonunkon belül is lehetőséget adhatunk a nyárhoz kapcsolódó hangulatok és szimbólumok megjelenítésére. Mi felnőttek gyakran már nem érzékeljük azokat az egyszerű „finomságokat”, amelyek a gyerekek számára viszont igen nagy jelentőséggel bírnak, sőt jellemük fejlődését is befolyásolják. Egy szépen, egyszerűen berendezett, a természet ihlette kis szeglet a lakásban a gyerekek számára egy csoda, egész világokat képesek kibontani belőle mozgósítva belső erőiket. Ezért érdemes otthon létrehozni egy ilyen kis évszakasztalt vagy ficakot, amit nagy titokban változtathatunk az időszakoknak, az évkör aktuális szellemiségének megfelelően.
...
...
Akinek már van ilyen vagy kedvet kapott a megteremtésére, azoknak szívesen adok pár ötletet a nyári időszakra. A kis szegletünk lényege az egyszerűség és természetesség. Semmit sem kell túlzásba vinni, a kevesebb több – elve itt igazán élő valóság. A meghatározó alapszín lehet a sárga, mint a nap szimbóluma, ami a nyár végére átváltozhat arany színűvé vagy narancsossá, érettebbé. Lehet rajta egy kis világoskék is, ami a vizet jeleníti meg, akár kis kék selyemmel, tálkába tett vízzel, amin százszorszépek úszkálnak. Lehetnek rajta apró színes kavicsok. Kicsi vázában vagy cserépben sárgás virágok (gólyahír, margaréta, orbáncfű, pitypang, pipitér, később búzakalász, napraforgó stb.), de lehetnek színpompás mezei virágok is. Rakhatunk a szegletkénkre pici bogárkákat, méhecskéket, szöcskéket, lepkéket pl. gyapjúból megformálva, békát, gyíkot, szentjánosbogarat kavicsra festve. Mellettük kicsi gyertya, koppintó. Készíthetünk az egész tetejébe egy napot szalmakoszorúból, selyemből vagy gyapjúból vagy egy nagy sárga virágból, amit valahogy hátulról, titkosan vízzel is el tudunk látni.
...
...
Ezekkel az ötletekkel csak alapot gondoltam adni, de ha már ráéreztetek, bárki mehet a maga kreativitása mentén. És ha kérdésetek van, szívesen válaszolok, vagy meg is beszélhetjük két kalapácsütés között az új épületben hétvégén. 
...
Brigi
...
...
...
...
aki pedig csak az online térben találkozik velünk, bátran tegye fel a kérdéseit itt a kommentekben

a bejegyzés képeinek egy részét Fekete Dani készítette

2 megjegyzés:

Éda írta...

Köszi Brigi! Sokat okosodtam! :)
Másoknak is tetszett, idézetek virtuális ismerősöktől:

-nagyon jó kis beírás, szuper óvónéni lehet a tiétek! Köszönjük!
-tetszett! ügyes az óvónénitek
-Nagyon jó volt olvasni!Engem mindig az érdekelt, hogy Szent Iván napi tűzugrás, vagy János napi tűzugrás. Hallottam már így is, meg úgy is. Iván 24-én van, János 26-án. Most ez egy és ugyanaz, vagy két különböző dolog?

Lili írta...

Brigus, ez a könyv tényleg egy álom!!!
hogy mik lapulnak a könyvesboltokban titokban!! elképesztő:)